Évről évre magyar cégtulajdonosok ezrei teszik fel ugyanazt a kérdést záráskor: kell-e idén könyvvizsgáló a cégünknek? A rövid válasz az áttekintett szakmai oldalak szerint: minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozás elvileg könyvvizsgálat alá tartozik, de bizonyos küszöbök alatt mentesség érvényesül — a 2025. január 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti évektől ha az éves nettó árbevétel átlaga nem haladja meg a 600 millió forintot, és az átlagos létszám nem haladja meg az 50 főt az előző két évben. Ez az ismertető általános tájékoztatás, nem jogi tanács.
Ki tartozik a kötelezettség alá általános szabályként?
A kiindulópont széles körű. Amint a könyvvizsgáló kérdés-válasz útmutatója a magyarországi kötelező könyvvizsgálatról kifejti, a számviteli törvény elvileg minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozásra kiterjed, és a legtöbb kis- és középvállalkozásnak a mentességet — nem a kötelezettséget — kell értékelnie. Ez a keretezés azért fontos, mert megfordítja a bizonyítási terhet: a vállalat a könyvvizsgálati rendszer része, hacsak nem tudja kimutatni, hogy mindkét mentességi feltétel fennáll.
Mik a jelenlegi küszöbök?
A 2025. január 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti években a vállalat csak akkor mentesül, ha mindkét feltétel teljesül: az előző két üzleti év átlagos éves nettó árbevétele nem haladja meg a 600 millió forintot, és ugyanezen időszak átlagos foglalkoztatotti létszáma nem haladja meg az 50 főt. A könyvvizsgáló válaszainak magyar nyelvű változata hangsúlyozza, hogy a két feltétel együttesen érvényesül — bármelyik túllépése önmagában is elég a kötelezettség kiváltásához.
Két praktikus részlet szokta becsapni a tulajdonosokat. Először is, a vizsgálat kétéves átlagot használ, így egyetlen erős év nem okoz automatikusan kötelezettséget. Másodszor, a megemelt küszöb csak a 2025-től kezdődő üzleti évekre vonatkozik; a 2024-es beszámolók könyvvizsgálatát még a korábbi, 300 millió forintos árbevételi határ szerint értékelték. Az útmutató további magyar változata hozzáteszi, hogy az emelés után a kötelezettség alól kikerülő vállalatok megszüntethetik a meglévő könyvvizsgálati megbízást — a törvény azonban előírja, hogy a megszüntetésről és annak okáról értesíteni kell a könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóságot.
Vannak olyan vállalatok, amelyek sosem mentesülhetnek?
Igen. Mérettől függetlenül fennmarad a kötelezettség azoknál a kategóriáknál, amelyeket a törvény magasabb kockázatúnak vagy közérdekűnek tekint. Az útmutató harmadik magyar nyelvű változata többek között felsorolja: a takarékszövetkezeteket, a konszolidált éves beszámolóba bevont vállalkozásokat, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeit (a 154/A. § szerinti bizonyos kivételekkel), a közérdekű gazdálkodókat, valamint azokat a vállalkozásokat, amelyek a valós és megbízható kép bemutatása érdekében kivételesen eltérnek a törvény rendelkezéseitől. A nonprofit szervezetekre saját, árbevételalapú szabály vonatkozik. Az újonnan alapított vállalatok külön csapdával néznek szembe: két előző év híján a törvény a rövid első időszak adatainak évesítését írja elő — a gyors növekedést tervező alapítóknak érdemes korán elvégezniük ezt a számítást, nem pedig évzárás után felfedezni a kötelezettséget.
Ki végezhet könyvvizsgálatot — és mi történik, ha elmarad?
Kötelező könyvvizsgálati megbízást csak a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKVK) nyilvántartásába vett könyvvizsgáló vállalhat, a regisztráció pedig a kamara nyilvános regiszterében ellenőrizhető — ez egy ésszerű első ellenőrzési lépés. A kinevezésről a vállalat legfőbb szerve dönt, és a törvény a kinevezési határozattól számított 90 napot enged a könyvvizsgálati szerződés megkötésére. A gyakorlatban az áttekintett útmutatók a tavaszig való várakozás ellen figyelmeztetnek: a korán ütemezett terepmunka gördülékenyebb, a késői kinevezés pedig ugyanazt a munkát a szezon legzsúfoltabb heteibe sűríti. Egy nyugat-magyarországi csoportról szóló profil, amely könyvvizsgálatot is kínál a könyvelés mellett szemlélteti, hogyan néz ki az ellenőrizhető struktúra: név szerint megnevezett, kamarai regisztrációjú könyvvizsgáló és megnevezett felelősségbiztosítási fedezet.
Az a vállalat, amely az éves beszámolóját a szükséges könyvvizsgálói jelentés nélkül téteti közzé, megszegi a közzétételi kötelezettségét. A kamara aktívan írt már olyan vállalatoknak, amelyek könyvvizsgálói záradék nélkül szolgáltatták be a beszámolót, és a tartós mulasztás cégeljáráshoz vezethet. A jogi kockázaton túl a könyvvizsgálat nélküli beszámoló bonyolíthatja a banki finanszírozást, a pályázatokat és az osztalékdöntéseket — olcsóbb januárban tisztázni a kötelezettséget, mint júniusban javítani egy beszámolót.
Tervezés a küszöb körül
A küszöb közelsége nem csak a megfelelést, hanem a naptárakat is formálnia kell. Egy magyar nyelvű áttekintés a számviteli bizalomról és a könyvvizsgálati küszöbökről megjegyzi, hogy a küszöb átlépése jellemzően a következő üzleti évre váltja ki a kötelezettséget, ami tervezési ablakot ad — és hogy a könyvvizsgálók jóval az év vége előtt kérnek főkönyvi kivonatokat, szerződéseket és leltárakat, így a korai dokumentumgyűjtés lerövidíti a folyamatot. Ha a növekedés könyvelőváltást is indukál, egy lépésről lépésre szóló útmutató a könyvelőváltáshoz azt javasolja, hogy a váltást természetes zárási ponthoz időzítsük, és ragaszkodjunk írásbeli átadási listához, így a könyvvizsgálati felkészülés túléli az átállást. Akármilyen szakaszban is jár: ellenőrizze újra az aktuális számokat a számviteli törvénnyel az njt.hu oldalon, a határeseteket erősítse meg kamarai regisztrációjú könyvvizsgálóval, és minden összefoglalót — beleértve ezt is — kezeljen térképként, nem a terep magjaként.
